Tollas és szőrös szabadságharcosok
Bár az állatkerti állatok kevesebb veszélynek vannak kitéve és általában tovább élnek, mint vadonban boldogulni igyekvő társaik, előfordultak olyanok, akiknek szűknek bizonyultak a pesti mindennapok a kifutón. Fülöpöt, a pápaszemes pingvint 2000-ben annyira megérintette a messzeség, hogy kétszer is megszökött, egy másik pingvin, Sanyika pedig rendőri kísérettel tért vissza kifutójába 2022-ben. Van tehát A Madagaszkár pingvinjeiben némi igazság. Persze nem csak ők totyogtak ki az zajos nagyvilágba, próbált már szökni keselyű és tarajos sül is. Ebben a toplistában gyűjtöttük össze a vándorló lakókat.
Titkos víztározó
Kevesen tudják, hogy az Állatkert Nagysziklája, amelynek építésénél geológus és szobrász is közreműködött a minél hitelesebb végeredmény érdekében, a 20. század elején nemcsak a világ legmagasabb műhegye volt, hanem eredetileg egy víztározót takart. A hatalmas építményt a kertben fúrt kutakból töltötték volna fel, ám erre végül nem került sor: mire elkészült, a városi vízhálózat elérte az Állatkertet. A Nagyszikla ma a Varázshegy nevű kiállítóhelynek ad otthont.
Deák Ferenc esernyője
Az Állatkertnek hosszú fennállása alatt sok látogatója akadt, többek között Deák Ferenc is rendszeresen sétálgatott a kifutók között. Ilyenkor sosem mulasztotta el meglátogatni kedvenc állatát, egy Kristóf nevű barnamedvét. A „barátság” odáig fajult, hogy Deák egyszer húst adott az állatnak, amit esernyője végén nyújtott be a kifutóba. Kristóf azonban nem elégedett meg az ennivalóval, az esernyőt is berántotta. Így jött rá Deák, hogy rajongása valószínűleg egyoldalú.
Tücsök a termálban
Az Állatkert szinte egyedülálló tapasztalattal rendelkezik a vízilótartásban, hiszen több mint 130 éve megszakítás nélkül megtalálhatók itt ezek az állatok. Az egyik legidősebb lakó, Tücsök is ehhez a fajhoz tartozik. A vízilómatróna több mint 50 éves, és a Fővárosi Állat- és Növénykertben született. A vízilótartás egyik különlegessége, hogy az állatok benti és kinti medencéjébe termálvizet is lehet engedni, amit a Széchenyi fürdő II. számú kútjától vezetnek a vízilovak lakhelyéig, az Elefántházig.
Törökök megbékítése épületbontással
Az Elefántház az Állatkert egyik legismertebb műemléke, amit többször átépítettek, fejlesztettek. Az eredeti épületet Neuschloss Kornél tervezte, aki az egzotikus állatoknak a szecesszió szellemiségéhez is illeszkedő, keleti hatású épületet álmodott. Így jött létre az Elefántház mecsetre emlékeztető épülete és a hozzá tartozó minaret, amit néhány év után, 1915-ben elbontottak. Ekkor már zajlott az I. világháború, az Oszmán Birodalom pedig az Osztrák–Magyar Monarchia oldalán lépett be a konfliktusba, így nem nézték jó szemmel, hogy az ismert muszlim jelkép egy állatházon köszön vissza. A magyarok pedig eleget tettek a bontási kérésnek. A tornyot 1997-ben építették újjá, az Állatkert legutóbbi felújításakor.
+1 Szülinapi programok
A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én nyílt meg, így 159 évével a világ egyik legidősebb ilyen intézménye. A születésnap alkalmából programokkal ünnepelnek, amelyekre kisebbeket és nagyobbakat is várnak. A felnőttek számára a legizgalmasabb talán az Állatkert-történeti séta lesz, melynek során érdekes részleteket tudhatunk meg az intézmény jelenéből és a múltjából.
(Borítókép: Hartyányi Norbert – We Love Budapest)
Most előrendelheted
a We Love Budapest új könyvét!
Nagy hírünk van, nemsokára könyvünk jelenik meg! Nem kevesebbre vállalkoztunk a We Love Budapest újságíróiként, mint hogy megírjuk Budapest mind a 23 kerületének történetét.
A színes grafikákkal és fotókkal illusztrált könyvet itt most elő is rendelhetitek, hogy biztosan ne maradjatok le róla!
hirdetés
